Bejelentkezés


    Kodály

Statisztika

Kodály

Névadónk: Kodály Zoltán

Kód: 362 Dátum: 2018-09-14 11:26:59

 

 Kodály Zoltán 

Szülei, Jaloveczky Paulina és Kodály Frigyes Kecskeméten kötött házasságot, s itt született Kodály Zoltán 1882. december 16-án. Két testvére volt: nővére, Emília, és öccse, Pál.  

Kecskeméten csupán néhány hónapot töltöttek, azután Galántára költözött a család. Itt töltötte élete 7 legszebb évét a kisfiú, ebben a szlovák-magyar-német ajkú községben. (Ennek emlékét orzi a Galántai táncok címu muve.)

    A szülők mindketten szerették és művelték a zenét. Az apa hegedült, az anya énekelt és zongorázott; ilyen légkörben nevelkedtek a gyerekek. Kodály Zoltán 4 éves korában komponált először.

1892-ben Nagyszombatra került gimnáziumba, ez volt első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye. Kodály szinte mester nélkül megtanult zongorázni, hegedülni, brácsázni. A gimnázium zenekarában játszott, énekelt a templomi kórusban. Tanulmányi eredménye kiváló volt. Különösen irodalomból és a nyelvekbol tűnt ki. Érdeklődése azonban egyre inkább a zene felé fordult. Komponálni kezdett. A gimnáziumi zenekar egy fiatal tanár vezényletével 1898-ban (16 éves ekkor) bemutatta Kodály első zenekari művét, a d-moll nyitányt. Az eseményről jó kritika jelent meg a pozsonyi újságban. Kodály példaképe Haydn és Mozart volt. A gimnáziumban irodalmi pályázatot is nyert, ezért tudományos jövőt jósoltak neki.

    Jeles érettségi után 1900-ban a Budapesti Pázmány Péter Egyetemre iratkozott be, magyar-német szakos bölcsészhallgató lett.

    A bölcsész szakkal egy időben folytatta zenei tanulmányát is, beiratkozott a Zeneakadémiára, zeneszerzést tanult. 1905-ben megszerezte magyar-német szakos tanári diplomáját, és megkapta diplomáját a Zeneakadémián is.

    1905 augusztusában indult el első népdalgyűjto útjára Galántára, hogy személyesen jegyezze le a paraszt „nótafák” ajkáról a hamisítatlan népdalokat. Egy hónap alatt 150 dalt jegyzett fel.

    Ebben az időben ismerkedett meg Bartók Bélával. Felosztották egymás között a kutatási területeket, aztán összerakták, amit külön gyűjtöttek.

    Közös muvük a Magyar népdalok énekhangra és zongorára. E kiadvány előszavában fogalmazta meg először a két zeneszerző a magyar népzenéről vallott nézeteit.

    Az 1907-ben felavatott új Zeneakadémia tanárai lettek mindketten: Kodály Zoltán zeneelméletet, Bartók Béla zongorát oktatott.

    1910-ben volt a két komponista elso közös szerzői estje. Az itthoni közönség nehezen barátkozott meg az új stílusú zenével, pedig ugyanebben az évben Kodály muvei már szenzációnak számítottak egy Párizsban és Zürichben tartott bemutatón.

    1910-ben megházasodott. Felesége, Sándor Emma maga is nagytehetségű zeneszerző, jeles műfordító volt.

    Kodály második gyűjtőútja az erdélyi Kalotaszegre és környékére vezetett, utolsó gyujtőútjának célja pedig Bukovina (1914-ben) volt. Öt kis faluban 200 népdalt gyűjtött. Istensegíts községben jegyezte fel a legtöbb régi stílusú dallamot. A háború alatt engedélyt kapott katonadalok gyűjtésére is.

    Az ezt követő évek legjelentősebb alkotása a Pest és Buda egyesítésének ötvenedik évfordulójára írt Psalmus Hungaricus (Magyar Zsoltár 1923) volt. Kodály nemzetközi pályafutása e mű zürichi bemutatójával folytatódott 1926-ban.

    Ugyanebben az évben (1926) mutatták be az Operaházban a Háry János címu daljátékát (ekkor szólaltak meg először az Operaház színpadán magyar népdalok), majd pedig 1932-ben a Székely fonót, amelyet hamarosan a milánói Scala is műsorára tűzött.

    1936-ban Buda töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára komponálta Kodály a Budavári Te Deumot.

    1940-ben szomorú búcsúkoncertet adott Bartók Béla és felesége a Zeneakadémián. A nácizmus előretörése miatt elhagyták az országot, New York-ba emigráltak. (Bartók már nem is tért vissza többé, 1945-ben meghalt.)

    1958-ban meghalt Kodály felesége is. Később Péczely Saroltát vette feleségül, aki Kodály 1967. március 6-án Budapesten bekövetkezett haláláig társa, támasza volt, azóta pedig életművének méltó ápolója, a kodályi szellemi hagyaték gondozója mind a mai napig.

    Ez az életmű igen szerteágazó: a zeneszerzés mellett a népzenekutatásra, a zenepedagógiára és a magyar nyelv ápolására, védelmére is kiterjedt.

Kodály Zoltán Tagintézmény